Magamról

" - Bicskát is kaptam, nézze.

Matula megállt, és komolyan szemlélte a kést. Kinyitotta, becsattintotta, élét a körmén kipróbálta.

- Nagyobb is lehetne, ámbár a vasát acélnak nézem. Majd leviszem a műhelybe köszörülni. A bognár nagyon érti.

- Én azt hittem: elég éles...- Ez? - és Matula mosolygott. - Ez? A meleg vizet se viszi el.- És ha elvágom a kezem?- Elvágja? Minek vágja el... vigyázzon, akinek esze van. Vagy kés, vagy nem kés. Akár nyúzni kell, akár halat bontani vagy faragni valamit, csakis éles bicsakkal lehet, nem valami kusztorával."

... gyermekkorom óta szeretem a késeket. Számomra mindig az állandóságot, a múlhatatlanságot, a korfüggetlen minőséget jelentik. Tartom, hogy a kés az egyetlen tárgy ami képes szembemenni korunk "vedd és dobd el" szemléletével. Egy jó bicska vagy fixpengés kés igényli a törődést. Hadd legyek Matula bognárja, hadd segítsek a régi fényt - és élt - helyreállítani.