A késélezés alapjai

Alapvetően Juranitch-tól meg lehet tanulni, hogyan juss el az élsorja felépítéséig - az élsorja megjelenése azt jelenti, hogy a fém annyira elvékonyodott, hogy felhajlik, vagyis az élszalag egészen az acél pereméig ér...

Ez a cikk a késélezés alapjait tisztázza, majd belemegy a részletekbe is, úgymint az élszögek, kőtípusok, élezőeszközök, a legújabb éltípusok (pl. a vésőél), stb.

Alapvetően Juranitch-tól meg lehet tanulni, hogyan juss el az élsorja felépítéséig - az élsorja megjelenése azt jelenti, hogy a fém annyira elvékonyodott, hogy felhajlik, vagyis az élszalag egészen az acél pereméig ér -, majd annak lefenéséig, hogy egy éles kést kapj.
Sok emberrel előfordul, hogy amikor meg akarja fenni a kését, az még tompább lesz. Ha ez vigasztal, egy időben én is így jártam. Az a legjobb, ha először átolvasod a késélezés alapjait, majd valamilyen élezőeszközzel dolgozol, ami előre beállítja az élszöget (lásd később). Így megtanulod, hogyan építsd fel az élsorját, hogyan fend le, és nem kell aggódnod az állandó élszög tartása miatt.
Ha már érted, hogyan fend a késed, megszabadulhatsz az eszköztől, vehetsz néhány követ és megtanulhatod a szabadkézi késélezést.

A késélezés alapjai - Igazi él kialakítása

Az itt említett fogalmak (kövek finomsága, stb.) egy részét később fogom megmagyarázni.

Az él egyik oldalát addig kell fenni, az éllel előre, amíg a másik oldalon meg nem jelenik az élsorja. Ezt a fent oldallal szemben az ujjaiddal érezheted. Az élsorja megjelenése azt jelenti, hogy a fém annyira elvékonyodott, hogy felhajlik, vagyis az élszalag egészen az acél pereméig ér. Ha előbb megállsz, akkor nem fog leérni az élszalag az él széléig, vagyis a késed nem lesz éles. Az élsorja felépítése létfontosságú; ez az egyetlen módszer, amivel meg lehet állapítani, hogy elég anyagot dolgoztál le az élről. Ha megvan az élsorja, fordítsd meg a kést és kezdd újra. 

Vegyük át újra: addig fened az egyik oldalt, amíg meg nem jelenik az élsorja az él teljes hosszában, aztán megfordítod a kést és a másik oldallal is végigcsinálod ezt. 

Azt javaslom, ne kövesd azt az utasítást, amit sok élezőeszközhöz adnak, miszerint: "20 húzás az egyik oldalon, 20 a másikon". Addig dolgozol az egyik oldalon, amíg a sorja meg nem jelenik a túloldalon, ha ez 10 vagy 50 húzással sikerül, mindegy; addig csinálod, amíg sorja nem lesz, pont. Csak ekkor fordítod meg a kést, és kezded újra.
Előfordulhat, hogy a fenés folyamán az élsorja egyenesen lefelé fordul. Ez nagyon vékony és borotvaéles, így egy hihetetlen jó élnek tűnik. Ezt sorjaélnek hívják. Azonban törékeny, az első alkalommal le fog törni, és egy nagyon életlen késed marad. Ha úgy tűnik, hogy nagyon jó élt tudsz fenni, de a kés hamar eltompul, lehet, hogy ez a baj. Ha igen, akkor nagyon oda kell figyelned: próbálj meg finomabb köveket használni, alakíts ki külön tényleges és levezető élet (lásd pengegeometriás anyag. A ford.megj.), vagy befejezésképpen adj a késnek egy kicsit a fenőszíjjal. Ha hamar eltompul a kés, és nem a sorjaél a gond, akkor a fenőacél lehet a megoldás, használd gyakran. Fenés során az utolsó húzásaim egyre finomabbak, így az él nem lesz sorjás.
Egy nagyon tompa vagy sérült élen általában 300 -400-as kővel kezdek, majd a 600-as jön, és ha polírozott élet akarok, akkor 1200 -assal fejezem be. De amikor a késem éles, megpróbálom élesen tartani, mielőtt nagyon eltompul. Ekkor egyből a finomabb kővel kezdek. Mindenképpen olvasd el a kövek finomságával foglalkozó részt. Végül fenőszíjjal fejezem be a munkát.
Az élezőeszközökre a fentiek ugyanígy igazat. Pl. egy V-alakú élezőn a jobboldali száron élezek addig, amíg meg nem jelenik az élsorja, majd átváltok a másik szárra. Csak akkor kezdem el a használati utasításban leírt módszerrel húzásonként váltogatni a szárakat, amikor már mindkét oldalon sikerült eljutnom az élsorjáig.

Milyen szögben?

Minél kisebb az élszög, annál élesebb lesz a késed. De minél kisebb az élszög, annál kevesebb anyag van az élben, így az annál gyengébb. Vagyis az élszög a használat módjától függ. Egy sebészszike éle nagyon vékony, nagyon kis szögű. Egy fejsze éle erős, vastag, magas szögű. Egy borotvakés éle kb. 12 fokos, és mivel ez vésőél, ez az egész élszög. Egy általános célú kés élszöge 15 -24 fok (30 -48 fok a két élszalag bezárt szöge). Egy fejszén 30 fokos él van.
Tényleges és levezető élszalaggal rendelkező általános célú késeken a levezető él 15 -18 fokos, a tényleges élszalag pedig kb. 21 fokos. De nagyon aggódj a konkrét érték miatt, sokkal fontosabb, hogy bármekkora is a szög, azt precízen tartsd a fenés során.
Nézd át a konvex- és a vésőéllel foglalkozó részt is.

Milyen kövön?

A kő alapvető feladata, hogy acélt távolítson el a pengéről. Az alább felsorolt kövek igen alkalmasak erre, és legtöbbünknek sokkal fontosabb az, hogy megtanuljuk, hogyan fenjünk, mint az, hogy azon agyaljunk, melyik kőnek milyen előnyei vannak a másikhoz képest.
Az idők során a legjobbnak az arkansas kő - hazai viszonylatban a minőség és az ár figyelembe vétele mellett a Haidut javasolnám - bizonyult. A lágyabb arkansas kövek durvábbak, a kemények finomabbak. Sokan használnak olajat az ilyen köveken, azért, hogy a leválasztott fémrészecskék lebegve maradjanak, nem tömjék el a követ. Juranitch népszerűsítette azt a nézetet, hogy egyáltalán nem szabad olajat használni a fenés során, és akik kipróbálták, jó eredményekről számoltak be. De ha már használtál olajat az arkansas kövön, akkor továbbra is használnod kell, mert különben el fog tömődni. Ha még nem használtál olajat, akkor nem is kell.
A szintetikus kövek nagyon kemények, és nem kopnak el, mint a természetes kövek (a természetes köveken idővel egy vájat alakul ki). Nagyon jól lehet tisztítani őket mosószeres acélgyapottal (a forrás a "SOS detergent pad" típust ajánlja.). Most azt gondolod, hogy ettől csak még jobban eltömődik a kő, de ez nem így van. Nem tudom, miért, de az oldószeres acélgyapot megtisztítja a szintetikus köveket. A Spyderco és a Lansky gyárt és forgalmaz szintetikus köveket.
A gyémántport tartalmazó kövek (igazából nem is kövek) nagyon agresszívek. Nagyon gyorsan lehet velük ledolgozni az anyagot, szóval vigyázz, nehogy túl sokat válassz le. A DMT, az Eze-Lap és a Lansky gyárt ilyeneket. Néhány gyémántos kőnél jelentkezik az a probléma, hogy a gyémántpor kipereg, és a kő használhatatlanná válik. Én a DMT köveket próbáltam ki, ott nincs ilyen gond.
A japán vizes kövek igen finomak, akár 8000 -esek is léteznek. Az ilyen kövek nagyon drágák. A kő egy vízfürdőben van, és egy finom iszap alakul ki a tetején, ami a végső polírozást segíti. Gyártót nem ismerek, Bob Engnath és a Gorilla&Sons forgalmaz ilyen köveket.
Mind a japán vizes kövek, mind a természetes kövek közepe kikopik a használat során. Újra ki lehet simítani a felületet egy sima felületre (asztallap, üveglap) fektetett 400-as csiszolópapírral, illetve jó erre a célra a 180 grites Haidu kő is.

Használjak olajat vagy vizet a kövön?

Juranitch terjesztette el azt, hogy nem kell folyadékot használni a fenőkőhöz. Mivel hosszú évek óta használjuk az olajat, ez a nézet némi zavart keltett.
A kő alapvető feladata, hogy a pengéhez súrlódjon és fémet válasszon le. A csúszós folyadékok, mint a víz, és főként az olaj, csökkentik a súrlódást, így kevesebb fémet távolítunk el, vagyis a fenés tovább tart. Emellett Juranitch szerint az élezési folyamat közben az olajban lebegő fémszemcsék felúsznak az élre és eltompítják.
Az arkansas kövön az olaj feladata az, hogy lebegve tartsa a fémport, így az nem tudja eltömni a követ, ami így megőrzi a vágóképességét. Néhányan kipróbálták az arkansas köveket szárazon is, és jó eredményekről számoltak be. Azonban ha korábban használtál olajat az arkansas kövön, akkor továbbra is kell, mert ha egy olajozott követ szárazon akarsz használni, akkor eltömődik. Ha egy új arkansas köved van, használd nyugodtan olaj nélkül. Kipróbáltam szintetikus és gyémántporos köveket is szárazon, és jól működtek.
A japán vizes kövekhez viszont mindenképpen kell víz. Ezeket úgy tervezték, hogy nedvesen dolgozzanak, ugyanis fenés közben kőpor válik le, a vízzel egy súroló hatású iszapot képez, és ez végzi a polírozást. Haidura ez szintén igaz.
A lényeg azonban az, hogy használjunk folyadékot, vagy ne. Ha használsz, akkor a fenés lassabb és piszkosabb lesz, de ha így neked jó, akkor tedd ezt. Ha nem tudsz állandó élszöget tartani, akkor úgyis tökmindegy!
Fontos: ha már egyszer használsz folyadékot akkor ne keverd! Vagyis, ha a követ olajoztad, akkor ne akard vizezni!

Milyen finom legyen a kövem?

Minél finomabb a kő, annál polírozottabb lesz az él. Minél durvább a kő, annál durvább lesz az él is, teli lesz ún. mikrofogazásokkal. Bár Juranitch szerint ilyen nincs (megnézte mikroszkóp alatt), a durvább él fogazott hatása egyértelmű.
Minél polírozottabb az él, annál jobban teljesít a nyomó típusú vágások során, mint a borotválkozás, faragás, hámozás, nyúzás. Emellett minden vágás tisztább és precízebb lesz.
Minél durvább az él, annál jobb a húzott vágásoknál, mint a kötél vagy fa átvágása, stb. A fogazás nagyobb felületen dolgozik, beleharap a vágandó anyagba.
Lehetséges 300 -400 -as kővel is olyan élet fenni, ami leborotválja a szőrödet, csak gyakorolni kell. Az ilyen köveket azonban inkább a jó durva mikrofogazások kialakítására lehet használni. Nem fog borotválni, de durva anyagok vágásánál nagyon jól teljesít.
Egy 600 -as kővel mindenki képes borotvaélt fenni. Ez egy nagyon jó kő a fenés befejezéséhez, elég mikrofogazatot hagy, de mégis borotvál.
Egy 1200 -as kő már polírozza az élet, a végeredmény tényleg borotva lesz. Szintén jó általános célú kő, különösen a részben fogazott pengékhez, ahol a fogazott részt tudod használni azon alkalmazásoknál, ahol nem jó a polírozott.
Vehetsz japán vizes követ, akár 8000 -eset is, ami olyan polírozott élet ad, hogy a szőr elmenekül, ha meglátja. De szerintem általános célra egy ilyen él nem az igazi. Viszont ha tényleg polírozott élre van szükség, akkor ez a jó.

Fenőszíj vagy bőr

A szíjon való fenés azt jelenti, hogy a pengét egy súrolóanyaggal (fenőpaszta vagy zöld króm-oxid) telített bőrdarabon húzogatod. Használható az élsorja lefenésére, vagy hosszabb ideig végezve az él felpolírozására. A szíjon való fenés könnyebb, mint az élszög tartása a kövön, így jól használható a fenés befejező lépéseként.
A szíjon fenés előtt mosd le és szárítsd meg a kést. Ha nem így teszel, belenyomod a fémport a szíjba. A súrolóanyagot az ujjaiddal kend szét a szíjon.
A szíjon fenéskor a kést fordítva tartsd, mint a kövön fenéskor, vagyis pengeháttal előre. Borotvakés fenésekor a hátat a szíjra fekteted, végighúzod, majd a háton átgördítve fordítod meg a kést az ellenkező irányú húzáshoz. Tapasztalatom szerint egy általános célú késnél a pengehátat kicsit fel kell emelni (ne nagyon, ha az él bele akar vágni a szíjba, akkor már túl magasra emelted). Váltáskor emeld fel a kést, fordítsd meg, tedd vissza, és jöhet az ellenkező irányú húzás (soha ne fordítsd meg a kést úgy, hogy az élen gördíted át, mert eltompítja az élt! ).
Ha még soha nem próbáltad ki a szíjon való fenést, itt az alkalom. Nagyon éles lesz, de természetesen polírozott, vagyis nyomó vágásokhoz optimalizált. A szíj javíthat a nem egészen tökéletes köves eredményen, egy éles kést tényleg borotvaélesre lehet fenni a szíjon. Azonban én mindig azt mondom, hogy szíj nélkül is borotvaélesre lehet fenni egy kést; nem engedheted meg magadnak, hogy a szíjon fenés könnyűsége miatt nem ismered fel a hiányosságaidat a kövön való munkában.
Ha nincs kéznél a szíj (pl. terepen), sokan a farmerjüket és a tenyerüket használják fenés céljára. Szerintem nem kell hangsúlyozni, mennyire veszélyes ez, szóval nem csinálj ilyet.
Biztonságosabb és sokkal hatékonyabb eszköz a karton (pl. egy notesz borítója). Be lehet kenni súrolóanyaggal is, csak kend rá az ujjaiddal. A fenés folyamata megegyezik a fent bemutatottal. Még súrolóanyag nélkül is jó fen. A vésőélű kések fenésének utolsó lépeseként terjedt el nagyon ez a módszer, az élsorja eltávolításához.

Nálunk leginkább a pasztás bőr terjedt el. Sima nyersbőr darab egy falapra ragasztva, jellemzően a bőr durvábbik oldala valamely fém polírozáshoz tervezett pasztával bekenve. Menőbbek Tormek pasztát is használhatják.

Fenés acélon

A fenőacél használata nagyon fontos szerepet tölt be a kés karbantartásában, de sajnos ezt értik félre a leginkább.

Ha egy ideig használod a kést, főként egy olyan vékony, lágy éllel, mint ami a konyhakéseken van, az él egy kicsit kihajlik, nem áll irányban. Még mindig elég éles, de nem érződik úgy, és nem is viselkedik úgy, mert az él nem pont egyenesen áll. Ekkor sokan nekiállnak kővel fenni a kést, de erre nincs szükség, és természetesen csökkenti a kés élettartamát, mert elfened az egész pengét. Ágyúval verébre.

Az acél arra való, hogy irányba állítsa az élet.

Olvasd el újra! Az irányba állítás az acél feladata, nem az, hogy anyagot válasszon le. Mivel a feladat az irányba állítás, a fenőacélnak teljesen simának kell lennie, hogy elvégezhesse a munkáját. Sok bordázott, kiemelkedésekkel ellátott acél van a piacon, szinte biztosan azért, mert a vásárlók szerint bordáknak és kiemelkedéseknek kell lennie a felületen, hogy dolgozzon. Az ilyen egyenetlenségek azonban károsítják az élt, és nehezebbé teszik az acél használatát.
Két fenőacéltípus van manapság, a hornyolt (hosszirányban hornyolt), ami agresszívebben dolgozik, de károsíthatja az élt; illetve az általam is használt sima acél, ami lassabban, de kíméletesebben dolgozik.
Acélon való fenéskor könnyű mozdulatokkal mozgasd az élt az acélon, nem kell nagyobb erő, mint a kés saját súlya. Válts a másik oldalra, és húzd újra. Ismételd meg párszor, amíg az él újra szép és éles nem lesz. Én a bal kezemben tartom az acélt, a jobban a kést, és könnyedén húzom a kést az acélon, miközben az mozdulatlan. Ugyanilyen jó viszont, ha a kés áll és az acél mozog, vagy mindkettő mozog, ahogy neked tetszik.
Sokan éllel előre mozgatják a kést, mint amikor kövön fennek. Ez jó eredményeket ad. Azonban elméletileg ilyenkor az acél belekap az élbe, ezért sokan háttal előre mozgatják a kést, mint amikor szíjon dolgozol. Ez a módszer is jól dolgozik, és tapasztalatom szerint így egy picit élesebb lesz a kés (ennek az lehet a magyarázata, hogy háttal előre mozgatva az él nem vágja az acélt, tényleg csak felfekszik rajta, és így kiegyenesedik, miközben nem kopik; míg éllel előre mozgatva azért egy kis kopás fellép, vagyis az él egyenesedés közben tompul egy picit.). Ha nehézséget jelent háttal előre fenni, ekkor nyugodtan csináld éllel előre, az eredmény így is jó lesz.
Gyakori fenőacél használattal jelentősen meg lehet növelni a kövön fenések közti időszakot. Szerintem létfontosságú a konyhakéseken, de még a nagyon kemény ATS-34 acélokon is sokat segít.

Tippek, trükkök

Ha meg akarod tartani a jelenlegi élszöget, próbáld ki a következőt. Húzz végig egy szövegkiemelőt az élszalagon, majd tégy egy-két fenő mozdulatot a kövön (vagy a Lansky-n, vagy akármin, amit használsz). Nézd meg az élet. Ha jó volt a szög, a festéket az élszalag teljes felületén lekoptattad. Ha túl nagy a szög, akkor csak az élnél kopott le, ha túl kicsi, akkor csak a levezető él felőli részen.
Másik trükk a fény-árnyék használata. Egy erős, irányított fényforrás segítségével világítsd meg a munkahelyed, fektesd a kést a kőre, figyeld az árnyékot az él alatt, majd kezdd el felemelni a penge hátát. Ahogy emeled, az árnyék egyre kisebb lesz, majd eltűnik. Ez a pontos élszög. Ha feljebb emeled, látni fogod, ahogy az él felfekszik a kőre.
Szabadkézi fenésnél használd a hüvelykujjadat távtartóként. Támaszd neki a penge hátát, fektesd az ujjadat a kőre, így érezni fogod a szöget és pontosan tudod tartani (ehhez elég nagy kőre és kopásálló bőrre van szükség.). Általában a has íves részét a legnehezebb fenni, mert itt a legnehezebb az állandó élszög tartása.
Mindezen trükköket állandóan használom a szabadkézi fenésnél, és a szövegkiemelős trükköt az élezőeszközöknél is.
Azonban tartsd észben, hogy semmi nem kényszerít arra, hogy megtartsd a gyári élszöget. Ha elégedett vagy vele, jó. Azonban sok gyári él szöge túl nagy, így nem vágnak igazán jól. Ha elégedetlen vagy, nyugodtan fend kisebb szögre.

Miért tompul el olyan gyorsan a késem?

Gyakori panasz: Megfentem a késem, jó volt, éles volt. De már kevés használat után eltompult. Miért van ez így?
A következő tényezők egyike, vagy akár több kombinációja lehet az ok.

• Sorjaél
  

Ha az élsorját nem fened le teljesen, hanem az lefelé fordul, a kés borotvaélesnek tűnik. De a sorja nagyon hamar elhajlik, letörik, és csak egy nagyon tompa kés marad a kezedben. A fenés utolsó mozdulatai legyenek könnyűek, és bizonyosodj meg arról, hogy a sorját teljesen eltávolítottad.

• Gyenge, vékony él.
  

Ha az élszög túl kicsi a használathoz, az él kicsorbul, hullámossá válik. Használj nagyobb élszöget, vagy a fenés utolsó mozdulatainál emeld meg a szöget.

• Elhajlik az él.
  

A használat során minden él elhajlik valamennyire. Ha az él túl vékony, akkor az előző pontban leírt eset áll elő. Ha csak egy kicsit túl vékony, akkor gyorsan kihajlik. Amíg nem csorbul az él, csak hajlik, nem kell vastagabbra fenni az élt. Ehelyett a fenőacél gyakori használata fog segíteni neked. Tényleg csodákra képes. Nagyon nehéz meglátni az elhajlott élt, csak a fenőacél adhat igazi választ.

• Vastag él.
  

Egy vékony él élesebbnek érződik, mint egy vastag. Vagyis amikor a vastag él csak egy kicsit is eltompul, máris nem érződik élesnek. Fenj kisebb élszöget, és próbáld ki. Természetesen ez az él törékenyebb lesz, vagyis egy idő után ki fog csorbulni az él, és lehet, hogy tényleg egy kicsit vastagabb élre van szükséged. Véleményem szerint ez a probléma ritkán jelentkezik, először ellenőrizd a többi lehetőséget.

• Lágy acél.
  

Előfordulhat, hogy a gyártó elrontja a hőkezelést, és az acél túl lágy lesz. Teljesen mindegy, milyen jól fensz, a kés hamar eltompul. Gyakran ez az első, amire az emberek gyanakszanak; de valójában ez egy ritka probléma, a fentebb említettek gyakoribbak. Vagyis ne bántsd a penge anyagát addig, amíg a fenti lehetőségeket ki nem vizsgáltad. Ha még mindig jelentkezik a probléma, lépj kapcsolatba a gyártóval, gyakran őket is érdekli, valóban hibáztak -e. (Kerülendő emiatt a gyors köszörűk használata, felhevíthetik és kilágyíthatják az acélt.)

• Szimmetrikus élszalagok tartása
  

Az élsorjára fenés során az egyik oldalról több acélt választasz le, mint a másikról. Így az él nem pontosan középen fog állni. Ez általában nem befolyásolja a teljesítményt, de nem néz ki igazán jól. Az ok az, hogy az egyik oldalt sokáig fened, hogy megjelenjen az élsorja (sok fémet dolgozol le innen). Amikor a másik oldalra váltasz, itt már vékony az anyag, és csak kevés fémet kell eltávolítani. Lássunk pár módszert ennek elkerülésére.
A legegyszerűbb, hogy váltogatod, melyik oldallal kezded a fenést. Mondjuk, most kezded a jobb oldallal, így itt az élszalag kicsit szélesebb lesz. Legközelebb a ballal fogsz kezdeni, így a két élszalag utoléri egymást.
Én azt a módszert használom, hogy váltogatom az oldalakat, amíg el nem érem először az élsorját. Fenek 20 másodpercig az egyik oldalon, majd megnézem, van-e sorja. Ha nincs, megfordítom a kést, és fenem a másik oldalt 20 másodpercig. Ha még mindig nincs sorja, megint megfordítom a kést. Ha megjelenik a sorja, addig fenem azt az oldalt, amíg a teljes hosszon fel nem épül, majd a túloldalról lefenem.

Összegezve

Ahogy használod a kést, látni fogod, hogy változik a fenési stratégiád. Úgy tűnik, legtöbbünknek az a módszer válik be, hogy a lehető legvékonyabb, legdurvább élet használjuk, ami még nem károsodik az általános használat során.
A vékony pengék, alacsony élszöggel fenve jobban vágnak, mint a vastagok. Kisebb erő kell ahhoz, hogy átjuttassuk őket a vágandó anyagon. Ez érthető, hiszen minél szélesebb az él V-je, annál több acélt kell beleerőszakolni a vágandó anyagba. De ha túl vékony az él, akkor kicsorbul. Vagyis használj olyan vékony élet, amilyet csak lehet (ami még nem károsodik), és fenőacéllal tartsd karban. Természetesen a "vékony" a használat módjától függ. Mást jelent lágy anyagok vágásakor, és mást kemény anyagok sújtással való darabolásakor. Segíthet, ha egy vékony (mondjuk 15 fokos) él fenésekor az utolsó pár húzást 24 fokban végzed, ez mindkét alkalmazásra alkalmassá teszi a kést.Végül pedig azt kell mondanom, hogy lassanként egy acélfanatikussá váltam. Használd gyakran a fenőacélt, még egy nagyon kemény pengén is, csodákra képes. Lehetővé teszi, hogy az él kicsit vékonyabb legyen (így jobban vágjon), mert az acél majd irányba állítja az élt, ha elhajlik. Ha nem használsz fenőacélt, akkor olyan vastag élet kell kialakítanod, ami nem hajlik el, és ez negatívan befolyásolja a vágóképességet. Viszont ha az acélra szavazol, akkor tényleg gyakran kell használnod, mert ha az él nagyon eltorzul, akkor elő kell venned a követ.

Különleges éltípusok fenése

• Fogazott pengék
  

Nem olyan nehéz megfenni a Spyderco-stílusú fogazásokat, vagy egy kenyérvágó kés fogazását. Mind a Lansky-, mind a Spyderco háromszögletű élezőszerszám rendelkezik ilyen fogazáshoz való betétekkel. Bár én nem tudom olyan élesre fenni a késem, mint amilyen élesen a Spyderco legyártja, azért nagyon éles lesz és elégedett vagyok az eredménnyel. Nem kell a vélt élezési problémák miatt lemondanod a fogazott pengékről.
Nem próbáltam, de az említett rendszereknek működniük kellene a Benchmade-féle fordított fogazással is. A Cold Steel szorosabb fogazása problémásabbnak tűnik. A Cold Steel azonban a Spyderco háromszögletű élezőjét ajánlja, szóval ez logikus lépésnek tűnik.
Egyesek szerint nagyon jó eredményt lehet elérni a gyémántporos rudakkal, viszont ezeknek az a hátránya, hogy minden fogat külön -külön kell megfenni.

• A Moran- (konvex) él
  

A nevét Bill Moran-ról kapta, és nagyon sok Blackjack késen előfordul. A Moran-, másnéven konvex él, nos igen, konvex. Általában az élszalag egyenes. Egy konvex élen nincs tulajdonképpeni élszalag, mert az él folyamatosan ívben halad egészen az anyag széléig. Ennek az az előnye, hogy sok anyag van az él mögött, így az éles, mégis erős lesz. Látnod kell egy ilyet, hogy elhidd. A készítők szalagcsiszolóval alakítják ki, ami magában hordozza a hátrányát: ha nincs szalagcsiszolód, nehéz lesz megfenni.

Itthon ASH tud ehhez eszközt készíteni számoda. - ASH konvex élezőként híresült el.
Hasonló eredményt ad, ha két-három élszalagot alakítasz ki a pengére, melyek élszöge egyre nagyobb. Megfened a legkisebb szögre, megemeled, fened még egy kicsit. Ezt a Lansky- és a Razor Edge-típusú cuccokkal könnyű megcsinálni. Nagyon jó eredményt ad, de nem ugyanaz, mint a konvex.

• Vésőél
  

Phil Hartsfield évek óta gyártott már vésőélű tanto-kat, de igazából Emerson CQC-6-ja (CQC: Close-Quarter Combat, vagyis közelharc) és az Emerson által tervezett Benchmade 970 tette népszerűvé. Általában a penge amerikai tanto, amelyen csak az egyik oldalon van élszalag, a másik oldal egyenesen fut le egészen az élig. Nagyon éles.
Mégpedig azért ilyen éles, mert az élszög általában 30 fokos, a másik oldalon meg 0 (hiszen itt nincs élszalag), vagyis a teljes bezárt szög 30+0=30 fok. Egy hagyományos pengén az élszög 20 fok, ami 40 fokos teljes bezárt szöget eredményez.
Fenéskor fektesd az élszalagot a kőre, és addig fend, amíg a sorja meg nem jelenik a túloldalon. A sorját szíjjal (kartonnal) távolíthatjuk el. Lehet úgy is, hogy a sík oldalt finom kőre fektetjük, majd óvatosan leválasztjuk a sorját (meg a felületkezelést is). Ha nem sajnálod a felületkezelést, teljesen fektesd a kőre a pengét (semmiképpen ne legyen 5 foknál nagyobb a szög). Ne fenj élszalagot a lapos oldalra! A vésőél jó tulajdonságait az egy élszalag adja, vagyis a penge egyik oldalának síknak kell maradnia. Finom mozdulatokkal távolítsd el az élsorját, végül fenőacéllal fejezd be.
Hartsfield és mások szerint jobbkezes felhasználónak a penge jobb oldalát kell élezni. Emerson követői viszont a bal oldalt élezik, főként azért, mert általában itt van a gyártó logója, és sokkal jobban néz ki, ha a logó és az él egy oldalon van.
Gondoljuk végig, miért jobb egy jobbkezesnek a jobbos élezés. Pl. el akarsz vágni valamit pontosan. A vágandó anyagot a bal kezeddel fogod, a jobban van a kés. Ha jobbos az él, akkor a penge sík oldalát látod, és biztos lehetsz benne, hogy az él a kívánt vonalon halad. Ha viszont balos az él, akkor nehezebb pontosan vezetni a kést, mert rosszabbul látod a vágás vonalát. Ez csak növeli a vésőélű tanto problémáit: először is nincs has, ami pedig olyan jó az általános célú késeken; másodszor is aszimmetrikus az él, ami nehezíti a pontos vágást.
A legelterjedtebb vésőélű tanto-kon, a Benchmade 97x sorozaton egy levezető él és egy 30 fokos tényleges élszalag alakítja ki a vágóélet (Megjegyzés: a Benchmade külön tényleges és levezető élet használ, de a legtöbb egyedi gyártó simán leviszi az élszalagot a penge széléig, nincs külön levezető és tényleges él).

• Szabadkézi késélezés, és annak csodálatos előnyei
  

A szabadkézi fenésnek nagyon sok előnye van, amennyiben képes vagy kielégítő élszöget tartani. A legnagyobb előny talán az, hogy nem kell keresgélned a csavarhúzót, csavart, anyát, meg még egy csomó kis szart, ami elveszhet az élezőszerszámodból. Meg nem kell az időt pazarolni felcsatolással, csavarozással, satöbbivel. Ha csak egy gyors kis karbantartásra van szükség, végighúzod a kövön, oszt jóvan. Még fontosabb, hogy amikor számít a súly, nem fogsz egy komoly szerszámot cipelni. Én terepre egy 10x2,5 cm -es gyémántporos követ viszek, és biztos lehetek abban, hogy bármilyen keményen használom a kést, karban tudom tartani az élet.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban nagy megelégedettséggel fog eltölteni, ha megtanulod, hogyan fend borotvaélesre a késed, főként akkor, ha korábban inkább csak eltompítani sikerült.